A tervek szerint még ősszel beterjeszti a kormány az állam beruházási rendjéről szóló törvényt az Országgyűlésnek, ami csak olyan beruházások megvalósítását tenné lehetővé, amik garantálják, hogy az emberek továbbra is hozzáférnek a tavakhoz és egyéb természeti kincsekhez – írja a HVG Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettesének és államtitkárának bejelentése alapján.
A fenntartható, zöld- és innovációs tárgyú közbeszerzések elterjesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Közbeszerzési Hatóság és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) - tájékoztatta a KBKA szerdán az MTI-t.
Fontos finanszírozási lehetőség nyílik meg azon magyar és régiós vállalkozások előtt, amelyeknek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítvány és a Széchenyi Tőkealap-kezelő által közösen kezelt tőkealap 10 milliárd forint keretösszegből tudja támogatni a környezeti fenntarthatóságot célzó üzleti elképzeléseket. A befektetési célrendszerről, a támogatandó cégek köréről, a támogatás összegéről és hozamelvárásokról Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatójával, és Jobbágy Dénessel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Várhatóan májusban érkezik a következő nagyobb összegű utalás Brüsszelből Magyarországra - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Időknek. Konkrét összegről nem ejtett szót, de valószínűsítető, hogy több százmilliárd forintos tételről lehet szó, hiszen idehaza már a kifizetések egyre nagyobb része mögött van teljesítés is. Egyébként az összes lényeges EU-s pénzfelhasználási mutatószámban jócskán verjük a visegrádi mezőnyt.
Magyarország 2017-ben összesen 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki az Európai Bizottság számára, amelyből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, lényegében a szabályok szerinti maximumot már ki is fizette - mondta a tavalyi folyamatokat és a friss projektmenedzseri ülés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Egyúttal jelezte, hogy a vállalkozói uniós pályázatoknál az elszálló ár- és bérköltségek kezelésének lehetőségeiről jövő héten szakmai egyeztetést tart a kormány, amely problémakör mielőbbi megoldását Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke a mai tájékoztatón is szorgalmazta.
A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.
Bár az elmúlt években már jelentősen csökkent az EU-pénzek aránya az állami beruházásokban 60% körülre, de az lenne az ideális, ha ez tovább csökkenne 50% alá - mondta el Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese az Origónak adott interjúban azt is hangsúlyozta: "Csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül."
Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ma az M1 aktuális csatornán.
Míg 2010-ben az állami beruházások 95%-a nem valósult volna meg EU-s forrás nélkül, addig ez az arány ma már legfeljebb 60%, a többi mögött a magyar költségvetés áll, így már nem függ annyira a magyar állam az EU-pénzektől - hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
Ma Magyarországon szinte minden más, az ország energiaellátásával kapcsolatos kérdést háttérbe szorít a Paks 2 beruházás ügye. Ez pontosan érzékelhető volt az Ökopolisz Alapítvány szervezésében "Kell-e nekünk Paks 2?" címmel megtartott vitaesten is, ahol nem jutott szék minden érdeklődőnek, így sokan állva hallgatták végig a több mint kétórás, helyenként a közönség soraiból érkező bekiabálásokkal tarkított beszélgetést. Magyarország importfüggőből akár áramexportőrré is válhat a jövőben Paks 2-nek köszönhetően; a beruházási kockázatot és potenciális finanszírozási megoldásokat más országok sokkal jobban kezelték; a kivitelezőt célszerű lett volna pályázaton kiválasztani; Paks 1 élettartamának további több évtizeddel való meghosszabbítása megfontolandó alternatívája lehetne a projektnek - hangzott el egyebek mellett a résztvevők szájából, akik ugyanakkor alapvető kérdésekben nem tudtak közös nevezőre jutni.
"Az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége", így az ország legnagyobb fejlesztési programjának, a Modern Városok Programnak az eddigi 3388 milliárd forintos indikatív keretösszege is tovább emelkedhet - jelezte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős új tárca nélküli miniszterként Kósa Lajos a Hajdú Online-nak.
"Az EU-s rendelkezések betartatása a Bizottság szerződéses kötelezettsége és nem politikai eszköz. A Mo. kapcs. eljárások száma átlag alatti." - ezt a Twitter-üzenetet posztolta ki a tegnapi Budapest Economic Forum konferenciánkon elhangzottakra reagálva az Európai Bizottság magyarországi képviselete csütörtök délután.
A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak - hangsúlyozta a mai Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni.
Az előadás főbb üzenetei:
Megjelent a hétfő este kiadott Magyar Közlönyben a Kósa Lajos új tárca nélküli miniszter feladatkörét rögzítő kormányrendelet, illetve az, hogy a kinevezése október 2-től hatályos.
A brit EU-kilépés már a 2020-ig futó uniós fejlesztési ciklusban is költségvetési lyukat üthet, de mivel ezt a veszélyt a magyar kormány már korán felismerte és gyors pályázati forráskifizetést valósít meg, így a Brexit elsősorban nem Magyarországnak fog fájni - hangsúlyozta a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Cseprehgy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a 2018-as választásokhoz közeledve tovább szaporodnak majd a politikai jellegű támadások Brüsszel felől a fejlesztéspolitikában is, a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben a pénzek szerkezetében és az elosztási mechanizmusokban nagy változások várhatók. A fórumon az is elhangzott, hogy néhány nagy népszerűségnek örvendő vállalati uniós pályázatnál hogyan állnak a folyamatok és mikorra várható eredményhirdetés.
A március végéig az összes EU-s pályázatot kiírták, a jövő tavaszi választásig pedig mindet el is bírálják - írja a vg.hu. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy akár 1000 milliárd forintos hazai forrással egészítheti ki a kormány az uniós támogatásokat és ősszel döntés születhet a legnépszerűbb pályázatok keretemeléséről. A kormány célja, hogy év végéig az egyes operatív programok kötelezettségvállalása elérje a 85 százalékot.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?